Kis csapatunk 2013. szeptember 15-�n tett kir�ndul�st Kondorosra. Utic�lunk a szebb napokat is meg�rt Batthy�ny - Geist vad�szkast�ly volt.
KIR�NDUL�S K�PGAL�RIA

A romantikus kast�lyt, Batthy�ny L�szl� �p�ttette az 1850-es �vek elej�n. Parkj�ban tal�lhat�k a legid�sebb kondorosi f�k, k�zt�k a legend�s Batthy�ny-fa, amelyet 1848-ban az els� magyar minisztereln�k, gr�f Batthy�ny Lajos �ltetett.  

A kast�ly a magyar vad�szt�rsas�gok b�lcs�j�v� v�lt, hisz 1850-ben gr�f Batthy�ny L�szl� �s b�r� Wenckheim B�la kezdem�nyez�s�re itt alap�tott�k meg az els� magyarorsz�gi vad�szt�rsas�got, az Alf�ldi Vad�szt�rsulatot.

Az �p�t�szeti r�szletekben gazdag, r�szben emeletes H alak� �p�let f�homlokzat�ban korai �nt�ttvas oszlopos loggia k�sz�lt. A tervez� val�sz�n�leg a csal�d �ltal Ikerv�ron is foglalkoztatott Ybl Mikl�s �s Pollack �goston lehetett. Batthy�ny L�szl� eladta a birtokot a gyertya gy�ros, majd sert�skeresked� Geist G�sp�r gyulai polg�rnak, akihez Pet�fi Istv�n, a k�lt� �ccse szeg�d�tt int�z�nek. Istv�n a kast�ly m�g�tti romantikus int�z�i lakban �lt 1858-t�l 1880-ig, hal�l�ig.

A kast�ly m�ltj�hoz a magyar t�rt�nelem �rdekes esem�nysorozata k�t�dik.  A 19. sz�zad derek�n, mikor az 1848-49-es szabads�gharc buk�sa feletti rem�nyvesztetts�g �rz�se hat�rozta meg a magyar nemesek �let�t, a Kondoros mellett �ll� vad�szkast�ly fontos r�sz�v� v�lt a magyarorsz�gi k�z�letnek, gazdas�gi-politikai meg�jul�snak. A szabads�gharc buk�sa a kor�bbi vad�sz�letet �s t�rsadalmi egy�ttl�teket megrekesztette. Az �j kezdet egyik helysz�ne a b�k�si puszt�k m�ly�n lapul� Cs�k� volt, ahol az orsz�g vezet� r�tege ism�t a politikai tettekr�l besz�lhetett. A Kossuth-p�rti nemesek, akik nem tudtak belet�r�dni a szabads�gharc buk�s�ba, itt gy�ltek �ssze, hogy vad�szat �lc�ja alatt politiz�lhassanak �s �polj�k a '48-as hagyom�nyokat. Az �vek sor�n a vad�szatokon sz�mos kiemelked� szem�lyis�g vett r�szt, t�bbek k�z�tt gr�f Alm�sy D�nes, gr�f Batthy�ny L�szl�, gr�f Bethlen J�zsef s b�r� E�tv�s J�zsef.

A b�k�si puszt�kra gr�f Batthy�ny Lajos, Magyarorsz�g els� felel�s magyar minisztereln�ke is ell�togatott. Az osztr�k hat�s�gok azonban felfigyeltek a nemesek titkos �sszej�veteleire, �gy �sszeesk�v�st�l tartva egy zsand�rlaktany�t �p�tettek a kondorosi cs�rd�val szemben.

Az eredeti park (t�jk�pi kert, a kast�lyhoz kapcsol�d� barokk kertr�szletekkel) n�v�nyzete egy-k�t �r�kz�ld kiv�tel�vel gyakorlatilag megsemmis�lt. A vad�szkast�ly k�rnyezete annak f�nykor�ban erd�foltokat, m�velt kertet, f�kkal szeg�lyezett utakat, gazdas�gi �p�leteket foglalt mag�ban.

1944-ben a h�bor� el�l a csal�d Amerik�ba menek�lt, a kast�ly �resen maradt. Azt 1944. �sz�n kifosztott�k, a k�rny�k lakoss�ga a vastagabb d�sz – �s gy�m�lcsf�kat a kast�ly k�r�li 25 hekt�ros parkb�l kiv�gta. Az �p�letet k�s�bb �talak�tott�k, iskolak�nt, majd TSZ irodak�nt �zemelt, m�g k�zvetlen�l a rendszerv�lt�s el�tt a Kondorosi Egyes�lt Mgtsz. vend�gh�za volt.

1989-es ki�r�t�se ut�n a tet�szerkezet elt�nt, a M�eml�kv�delmi Hivatal 1993-94-ben p�tolta ideiglenes tet�vel a fed�lsz�k�t�l megfosztott emeletes sz�rny fed�s�t, de egy �ven bel�l azt is ellopt�k. K�s�bb ism�telten p�tolt�k a tet�szerkezetet.

A rendszerv�lt�st k�vet�en t�bb gazd�ja is volt a kast�lynak. A kast�ly jelenlegi �llapota romos, a kriptak�polna valamivel jobb �llapot�, de a kripta ajtaj�t felfesz�tett�k, megrong�lt�k, a m�rv�nyt�bl�kat levert�k, s�rok m�r nem tal�lhat�k benne. A kert szerkezeti elemei m�r nem, vagy csak nyomokban felfedezhet�k (pl.a k�poln�hoz vezet� �t �s az azt k�s�r� fasor m�g l�that�), az eg�sz park elhanyagolt, embermagass�g� gyom terjeszkednek benne.

Felhaszn�lt irodalom:
http://www.historicgarden.net
http://www.utazzitthon.hu
http://www.wenckheim.hu

K�PGAL�RIA